Véleményt! /csak jót/:)
1. Fejezet
Gyorsan, gyorsabban, csak ez lüktetett a nő fejében, miközben megpróbált még jobban sietni a havas csúszós mellékutcán, magas sarkújában.
Érezte, hogy valaki követi. Érezte a hátában pillantását.
Fuss, fuss, kiabált belül egy hang.
De még mielőtt megemelhette volna a lábát, maga mögül hallotta a lépteket. Kővé dermedt, amikor egy kéz a vállán pihent meg.
Lassan megfordult és majdnem felsikoltott a látványtól.
Egy férfi volt rongyos ruhában. És véres… igen véres volt a ruhája.
Meg fog ölni! Felsikoltott, de már késő volt. A férfi elkapta, és szájára tapasztotta kezét, majd keze egyre lejjebb csusszant.
A nő hiába harapott, sikoltozott és kapálózott, a férfi sokkal erősebb volt…
Abigail felriadt rémálmából. Felült és bokájához kapott, ahol vadászkését szokta tartani.
Nem volt ott. Persze, hiszen az ágyban van.
Nyakán még mindig érezte a kéz szorítását.
Brutális, gondolta. És nap, mint nap ilyenek gyilkolásznak az utcán.
Na de ő sem tud mindenkit megvédeni! Ahogy apját sem tudta…
- Nem! – kiáltott fel a sötét szobában.
A párna alá nyúlt és kivette a kilenc mm-es RG 88-át.
A biztonság kedvéért itt is tartott egyet. Megszokás.
Most kiugrott az ágyból és az ablakon keresztül ugrott a kertbe.
Érezte, hogy valaki figyeli, mint az utcán, álmában.
Meg is találta a betolakodót. Rian.
- Te meg mit keresel itt? – szólt rá mogorván.
- Téged vártalak. Tudtam, hogy megérzed a jelenlétemet, még álmodban sem hagylak nyugodni.
- Észrevettem. Mit akarsz? – lépett közelebb Abigail.
Egyáltalán nem kedvelte Ryan-t.
Bár a fiú megbízható volt, de nagyon ügyetlen.
- Morcosan keltünk? – gúnyolódott a rongyos, koldus kinézetű fiú.
- Mindjárt morcos leszek és azt nem éled túl – fenyegetőzött a nő.
- Jól van jó. Felfogtam – vihogott. – Trudy a kis rendőr haverod újra megkeresett és rólad kérdezősködött.
- Remélem, nem mondtál neki semmit – lépett közelebb fenyegetően Abi.
Fegyverét pizsamának használt rövid nadrágja övébe rejtette.
Akár egy amazon.
- Nem semmit, de nem bírom sokáig, engem is lesittel, ha nem köpök.
- A zsarut majd én elintézem és most a másik dolgot.
- Milyen másik dolgot? – kérdezte, Rian.
- Gyerünk, Rian! Nem érek rá!
- Oké, oké! Kail-ról van szó. Nem akarok panaszkodni, de az öcsi ki akart nyírni.
- Mikor?
- Tegnap, este – felelt Ryan, majd jelezve, hogy végzett a kapun átugorva távozott.
Kölyök, gondolta Abi. Kail, a rohadék sosem tudja hol a helye.
Na és ez a Trudy! Zsaru létére elég vonzó, állapította meg, bár még csak egyszer látta.
Abi az ablakon keresztül visszamászott hálószobájába.
Majd holnap, gondolta és nyugodtan visszafeküdt.
Hűséges barátját – vagyis a pisztolyát – visszatette a párna alá.
A rémálmok most elkerülték, de a férfi arca ott lebegett előtte, mint következő áldozat.
Abi a telefon csörgésére ébredt.
- Ki az? – szólt bele álmosan.
- Itt Martin Trudy hadnagy…
- Mit akar? – szakította félbe Abi.
- Beszélni magával…
- Be akar idézni, kihallgatásra?
- Mi lenne, ha egyszer végig hallgatna…
- Hallgatom – Abi alig bírta elfojtani nevetését.
- Szóval, nem akarom beidézni, mivel nincs okom rá, hanem idézés nélkül szeretném ha mesélne nekem a…
- Hát persze még mit nem! Visszhall! – mondta még, aztán letette és a biztonság kedvéért a csatlakozót is, kihúzta a falból.
- Szemét zsaru – morgott.
Ránézett az órára. Fél hat.
Felkelt az ágyból és a napi fekvőtámasz után elment zuhanyozni.
Felfrissülve lépett ruhás szekrénye elé. Kiválasztott egy khaki színű nadrágot és ujjatlan toppot vett fel hozzá.
Nyár volt. Talán az elmúlt tíz évben a legmelegebb.
Hosszú ébenfekete haját szorosan összefonta. A fonat éppen a derekáig ért.
Aztán a konyhában megpróbált előhalászni egy tiszta tányért a mosogatóból.
A pirítós volt a legegyszerűbb kaja, amit el tudott készíteni.
Épp bele akart harapni, mikor csöngettek.
A falra szerelt kamerás csengőből Kail röhögött rá.
- Mit akarsz? - nyitotta ki az ajtót.
- Szervusz Abi! – köszönt gúnyosan Kail.
- Nincs pénzem és időm se a hülyeségeidre, úgyhogy vagy mondod vagy húzz el!
Kail erre csak beljebb tolakodott.
- Szóval kezdjük! Rian, ki akar nyírni – jelentette ki.
- Ő ugyanezt állítja csak rólad!
- A kis rohadék, még hazudik is! – borult el Kail mindig derűs arca. – Figyelj Abi, bármit is mondott nem igaz!
- Tudod mit Kail? Nem érdekel! Miattam kinyírhatjátok egymást, ha ettől jobban érzitek magatokat, de neked legyen több eszed. Az még csak egy kölyök.
Amikor még viszonyuk volt ez mindig hatott Kail-ra.
A férfi nagyon vonzó volt, de Abi-ben már nem ébresztett olyan érzéseket, mint más nőkben.
Sűrű haja homlokába hullott és arcát egy nagy sebhely szelte át, ami csak vonzóbbá tette.
Arcvonásai határozottak voltak, akár modell is lehetett volna, ha nem lövik el az arcát.
- Te engem is úgy kezelsz! - panaszkodott a férfi.
- Dehogyis! – próbálta lekoptatni Abi, mivel tudta, hogy most megint azzal fog jönni, hogy milyen szép pár voltak.
- Pedig mi olyan szép pár voltunk, de te otthagytál azért a tökfilkóért! – húzta magához Kail, majd gyorsan ellökte, mikor megérezte a nő térdét ágyékában.
- Kail! Van még valami mondanivalód? Nem? Akkor, szia! – lökte ki az ajtón Abi, majd gyorsan becsapta előtte.
Visszaült konyhája pultjához és újra bele akart harapni pirítósába, mikor ismét csöngettek.
Abi letette a fejét a pultra, és nyögve mondta.
- Föladom!
Felállt, majd ahelyett, hogy megnézte volna ki az, azonnal az ajtóhoz ment.
Már csak ez kellett!
- Jó napot Ms. Jackson! – köszönt Martin Trudy őrnagy.
- Miben segíthetek?
- Szerintem elromlott a telefonja, nézesse meg!
- Köszönöm a tanácsot! – nevetett Abi.
- Mi olyan nevetséges? – mosolygott Martin, amitől ellenállhatatlan lett.
- Semmi…
- Rendben, akkor beszélhetnénk a kihallgatásról?
Abi határozott arcáról azonnal lefagyott a mosoly. Arca elkomorult és apjától örökölt gyönyörű szemei elsötétültek.
- Nem!
- Miért?
- Mert nem! – azzal becsapta az ajtót és ráfordította a kulcsot.
Visszament a konyhába, de már semmi étvágya nem volt.
Újra édesapja jutott eszébe.
Vadászkését felkötötte bokájára. Ahogy hozzáért, elgondolkozott hivatásán.
Miért is lett az ami?
Nem tudta biztosan. Talán apja halála ébresztette rá, hogy nem kell feltétlenül a jó oldalon állni, ahhoz hogy jót cselekedjen. De nem kell feltétlenül a rossz oldalon sem.
Így lett Abi először zsaru, apja halála után áttért a rossz oldalra és a végén a kettő között állapodott meg.
Apa megtanította, gondolta. Figyelj oda a részletekre, azok sokat elárulnak rólad – mondta mindig.
Gondolataiból kopogás térítette észhez.
A terasz ajtónál megint a zsaru. Abi előkapta a vadászkést és háta mögé, rejtve beengedte a férfit.
- Azt hittem sosem fog észrevenni! – mondta az őrnagy.
Abi mögé lépett és állát megtartva nyakához szorította kését.
- Megmondtam, hogy hagyjon!
- Nem tudtam, hogy egy amazonnal állok szemben. Van erre engedélye? – kérdezte, majd egy hirtelen mozdulattal kicsavarta a kezéből és ő szorította Abi nyakához.
De Abi nem adta könnyen magát. Övéből elővette pisztolyát és a férfi lábához, szorította.
- Képzelje ehhez is, van engedélyem! – mondta, miközben a férfi elengedte.
- Igazán?
- Na és még van kérdése? – rejtette vissza kését bokájához.
- Természetesen van, de nem hiszem, hogy megfelelő az időpont – nézett a pisztolyra Martin.
Abi csak most nézte meg alaposan. Barna haja a legújabb divatnak megfelelően volt fésülve. Álla határozott előugró volt. Szeme aranybarna, és orra kissé ferde, valószínűleg eltört, gondolta Abi.
- Tetszem? – kérdezte a férfi mosolyogva.
Ez a kérdés észhez térítette Abi-t.
- Hát persze! Imádom a zsarukat. – mondta gúnyosan, majd fegyverét fölemelve az ajtó felé intett.
- Máris elküld? – biggyesztette le az ajkát a férfi.
- Viszlát! – csapta be a férfi után az ajtót Abi, majd nagyot sóhajtva az ajtónak támaszkodott.
Kezdett elege lenni a rendőrökből, főleg ha ilyen vonzóak.
Később hátra ment a kertbe és fölmászott gyerekkori játszófájára.
Ide építtette házát, ahol évtizedekkel ezelőtt még dédszülei éltek, majd nagyszülei.
Ő szüleivel már a városban lakott, Los Angelesben. Ez a kis település majdnem egy órányira volt a várostól.
A fáról az egész kisvárost be lehetett látni. Szemben egy kis dombocska rajta egyetlen egy sírral.
Egy kislányé volt. A kislány itt élt egy főúri családban körülbelül háromszáz éve. Hősi halált halt huszonegy évesen, miközben sebesült férjét védelmezte. Persze ez csak egy legenda volt. Abi sose hitte el igazán.
A legfelső ágon guggolva figyelte a szomszédokat.
Jobbra a szomszédja egy kedves öreg nő volt, de a házából rettenetes bűz áradt. Pletykák szerint megölte a saját férjét és azt őrzi a pincében.
Tuti nagyi, gondolta Abi.
Balról a szomszédja egy fiatal férfi volt. Néma. Csak Abi tudott vele beszélni. Néha arról beszélnek, hogy milyen naivak azok az emberek, akik éppen mellettük voltak.
Szembe szomszédja egy házsártos vénasszony volt, aki állandóan azt hajtogatja, hogy tudja miféle ipart űz. Persze ezt a hozzá járó férfiakra értette.
Abi két ugrással a földön volt. Teste igazán hajlékony volt és macskaügyességgel ugrált házakon, fákon, vagy ami volt.
Ideje indulni, gondolta miközben pisztolyát és töltényeket tett egy övtáskába.
Ilyenkor a városban volt és munka közben az embereket figyelte. A munka… egy biztosítónál volt tanácsadó. Rém unalmas volt, de jól fizettek.
Motorral ment. Régi szenvedélye volt a motorozás. Már gyerekkorában is imádta a motorokat. Amikor összejött a pénz, azonnal megvette első nagymotorját, egy Suzukit.
Egy fél óra alatt bent volt. Már várták. Persze megint lehordták, hogy késett.
A főnökét utálta. Egy kopaszodó hájpacni volt, aki állandóan melleit bámulta.
Első ügyfele is egy perverz disznó volt. Abi gyorsan megunta, így egy óra múlva kihasználta az egy óra ebédszünetet.
Épp kedvenc ebédlője felé tartott, mikor észrevett egy ismerőst.
Larry. A férfi volt az a tökfilkó, aki miatt otthagyta Kail-t.
Szőke volt kék szemekkel, ellenállhatatlan.
A férfi is észrevette és próbált úgy tenni, mintha nem vette volna észre, de mikor Abi fenyegetőn rápillantott azonnal megállt és bevárta.
- Szervusz Abi – hízelgett Larry.
- Látom, már van pénzed, hogy kifizesd a tartozásod – fogta meg Larry nem éppen olcsó bőrkabátját.
- Mennyivel is tartozom?
- Egy évvel!
- Jaj, Abikém hagyd ezt már!
- Rendben. Kétszáz dollárral jössz.
- Mi?
- Kétszázzal jössz. Úgy ahogy mondom. Soroljam? Ott volt egy kilences, meg egy…
- Jó, jó kétszáz – adta meg magát Larry és elővette a pénztárcáját.
Abi kezébe nyomott pénzt, majd amíg számolta, eliszkolt.
Persze, hogy egy százassal kevesebb volt. Abi nem ment utána, mivel tudta hol találja, inkább visszaindult munkahelyére.
Főnöke persze megint idegeskedett, de most nem, azért mert késett, Abi ezt érezte.
Főnöke behivatta irodájába.
- Abi, a rendőrségtől keresték magát. Valami Trudy hadnagy. Na halljam mit tett?
- Semmit. Az az őrült rendőr rámszállt.
- Nem csodálom – jegyezte meg halkan a férfi, de Abi még hallotta.
- Tessék? – kérdezte és azon gondolkozott, hol keressen munkát.
- Csak megjegyeztem, hogy nem csoda, ha tetszik annak a rendőrnek – lépett közelebb.
- Á, igen. Megjegyzem, nem ezért keres.
- Akkor miért? Talán az utcán folytatta a munkát?
Abi oda ment hozzá, megfogta a zakója szélét és odarántotta az arcához, hogy hallja, amit mond.
- Lehet, hogy gyilkosságért keres, nem gondolja? Vigyázzon magára! - és úgy nézett a hájpacnira, mintha mindjárt előkapná a pisztolyát és most azonnal végezne vele.
- Ki van rúgva! – üvöltötte a férfi vörös fejjel, de szemeiben látszott a félelem.
Abi szó nélkül elengedte és kiment. Mivel semmit sem tartott íróasztalában csak kulcsait kapta fel és elment. Innen örökre.
Hazaérve az ajtó előtt csomag fogadta Abi-t. A feladó ismeretlen.
Abi-nek rossz előérzete támadt.
És beigazolódott…
Ma minden összejött, gondolta...
Nem ám csak hülyölök a címben, nyugodtan ha elolvastad írhatod azt is h neked ez egyáltalán nem tetszik, meg ilyesmi!
:PKicsit Larásra vettem a dolgot xD hm és címe sincs még...nyugisan ha van ötlet!:)jah ezeket saját szórakoztatásomra írom!:)
Firkált: Lara 18:41
De szerencsére nekem idejében kinyílt a szemem, persze segítséggel, s elég rosszul esett de végre én is rájöttem, hogy van azért néhány dolog ami tényleg, ha más csinálná, nekem se tetszene! 
nem zavarja, és már beletörődött abba is, hogy gyermeke sem lehet. Ám ekkor találkozik Marionnal, aki elhiteti vele, hogy jól szituált családban élő kislány, holott valójában az utcán tengődik, árva, de folyamatosan arról álmodozik, hogy egyszer ő is tartozni fog valakihez. A két lelkileg sérült ember mind közelebb kerül eymáshoz, Marion nagy szabású hadműveletbe kezd, hogy valóra válhasson mindaz, amiről csak képzelgett egész rövid életében. Gyerekes, illúzió táplálta cselszövései azonban komoly kalamajkát okoznak, kis híján felborítják Michaélle és egy férfi kezdődő kapcsolatát és az ő terveit is, ám végül -- természetesen -- az álmok győzedelmeskednek, elkezdődik három sorsüldözött ember egy másik, egy új élete.
Hálihóó! nha szóv a mesélnivaló az nem sok...minden maradt a régiben! De MoSt mÁr eGésZ jÓ miNdEn... a semmin kívül! még az 1-esnek ítélt szonoklatom is 5-özs lett xD ÉS NAON NAON SZERELMETES VAGYOK!
Azt hiszem...:) a Srác maradt ugyanaz, csak olyan más minden, vagyis semmi, vagyis....hagyjuk xD Ezért itt egy kis meglepi! Biztos mindenki gondolt már arra, hogy párjának ne csak magyarul mondja hogy SZERETLEK, hanem más nyelven esetleg majdnem az összesen elmondja neki!:) Ezért összeállítottam egy kis szeretlek szöveget pár nyelven, persze egy kis segítséggel! kössz G ! nah szóv. megpróbáltam minnél több nyelven leírni vagy megkeresni azt a szót hogy szeretlek! Persze a felét küldték ám:) Hát..ennyi sikerült:
A Maja a legjobb: Wa wa! :)
Ma 3-kor szereplünk...nem tom miért, de valahogy ott amikor a sok ember előtt még ha nem is olyan fiatal a közönség, és talán épp ezért elkap egy olyan érzés hogy mennyire szeretem ezt a falut és az itt élő embereket - a kivételek.... Kicsit korai azért a karácsonyi műsor de jó..Sőt hogy a legjobb barátaiddal szerepelhetsz, nevethetsz. Tökre egyedül vok itthon mivel anyámék nincsenek tesóim pedig mamámhoz mentek kajálni...
De majd meglátjuk, mert elég híres a múltja arról hogy nem épp egy olyan srác aki, hogyismondjam kapcsira termett! És én eddig hm kb észre se vettem, de ő ezen változtatott..és hát most talán kicsit túl észrevettem..!:) nah hagyjuk...
Amíg mozogsz, amíg van benned élet
mint általában:D Ez a hely olyan mintha a 2. otthonunk lenne:)Nah ezen a képen a Ráchel ujja is rajt van de mindegy...ez a szebbik fele a VáriNAk! Itt gangulunk mindig...:) Szóv a napi blöff után, bár senki nem díjazza azé egy egy SSSSSzÁLlLl megyeget...nah ezt hagyjuk! Ezután haza, aztán délután bedőltem az ágyba és punny után elaludtam! Alig tudtam felkelni próbára...heh hát igen full sötét minden, de szerencsére odafelé sose szokott semmi lenni! Vagyis, a Zsó elkezdte mesélni hogy egy fekete kabátos faszika épp az előbb ment arra és titta sátáni volt..nah jah és erre miért is ne, jön valaki csákóval a fején fekete kabátban mögöttünk! Hát ne tudjátok meg... sikítva rohantunk a kulturig! na és itt jön az a rész hogy " FÚÚÚ de ciki!" Kiderült hogy a csukjaman nem az a faszi volt akivel a zsófi találkozott hanem az egyik srác aki próbára jött, bár azt nem tom minek, de részletkérdés! Úgy égett a pofánk hogy..azta! de nem szólt semmit a srác..Hazafelé még szörnyűbb volt! Mert még a srác ott volt, és mi ketten a full sötétben háááááttttt.....
rhette volna a kapcsolót, kezére erős ujjak fonódtak, és hátracsavarták a karját..."
Sőt talán ez jobb volt az előző kettőnél. Aki még nem látta ajánlom megnézni. Milla Jovovich.ot amúgy is nagyon imádom és amit a filmben művel, hát az valami eszméletlen. Jól választottak amikor az első rész előtt kiválasztották..Zombiírtásra született xD
Tök szép csajé, és az az amazonos beütés is megvan benne. Tetszett a varjas jelenet, nagyon tutin megcsinálták! 
Jajj és babáztunk..A barátnőm kidhugával Laura:) Ő is illen husi:)
nah jó a háttér kicsit túlzás meg talán nincs is ennyi hó de az már részlet kérdés:) Hiszen : Mikor leesik az első hó...... 
Meg a suli miatt...pff.. a gyerekek túlterhelése ma már elismert tény.. és az hogy nekem hat óra mellett még du. 4-ig ott kell dekkolnom mert a tanár a belegyezésem nélkül benevez versenyre aztán meg járjak felkészítésre nagyon is bizonyítja. Nah meg utána várhatok még fél órát a buszra hogy végre holtfáradtan hazaérjek és persze tanuljak másnapra... nah ja.... a tanulás nálam kb. 5 perc de ez részletkérdés...:) lényeg hogy itt vagyok!:DD A horoszkópos dolgot még folytatom nyugi csak hát nincs kedvem annyit írni:DD Majd vmikor most hétvégén! -vagyis holnap szerintem mivel vasárnap megint elővehetem a könyveimet és tanulhatok...pff.. nem akarok még gondolni se rá. ilyenkor jön a tanárok szövege, hogy annak idején... nah jó de annak idején vagyis kb 200 éve még nem volt ennyi sz**ság! Arról nem is beszélve, hogy a sok megtanult .... közül a felét sem használjuk..persze, azt megértem, hogy nem tudhatom mi fog kelleni, de néha azért kicsit túlzásba viszik.. nah mindegy hagyjuk, a gyerekek általában ugyse szeretnek járni, és szerintem ez nem a suli és a tanulás miatt, hanem sokkal inkább a tanárok miAtt..én már csak tudom! A saját irodalom tanárom mondja azt hogy mennyire utálja az osztályomat..vagy ha épp nem így akkor énekkaron vagyis kb minden évfolyamból pár ember előtt égetett így minket! Idézem : " Szabályosan undorodom attól az osztálytól" s bár mi nem bánnánk ha leadna minket de úgy látszik...Bár bevallom tényleg nem vagyunk szentek és télleg talán én sem hittem volna az egyik osztálytársamnak, de azért kicsit durva volt.. és hát már a többiek hiába derítették ki hogy ki volt, a cuccosban a hibás, már senki nem hitte el nekik. hogy miért nem? hát az már egy tavalyi történet, elég hosszú:P a lényeg benne hogy senki nem köpött be senkit és senki nem vallott be semmit.. a Végén már minden volt... rendőrrel fenygetés..stb. De a végén kiderült minden! És én most hogy láttam azt a srácot, elhittem, mivel ismerem, hogy nem csinált semmit... de hát sajna manapság nem "menő" bevallani ha valamit csináltunk. Nah de a tanároknál tartottunk.. tapasztalatból tudom, hogy az eltúlzott szeretet se jó, mert az ember így nagyot csalódhat, főleg bennünk,:D szegény ofőm már az idegösszeomlás szélén áll...:DD Szerintem ezek a tanárok nehezítik meg a diákok napjait.. valamint van még egy fajta tanár: akit nem érdekli hogy diákok is vannak a földön! pl mint a töri tanárom.. általában bejön elmondja az anyagot és kész ennyiből áll az óra!
Bár ő még elviselhető mert van néhány pillanata amikor magyaráz! nah de van egy másik tanár, akit szerintem semelyik diák nem kíván magának.. egyik barátnőm mondta is hogy egész órán vagy a körmeiről (amik általában rózsaszín hatalmas műkörmök) vagy a hajáról (Full szőke, néha rószaszín csikokkal) folyik a téma. Most mondja nekem vki azt hogy ez tanár...hát komolyan mondom. S bár nem tanít engem útál..talán azért mert még csak diák vagyok és mégis több az IQ-m vagy nem tudom.. És ha ezek nem lennének semmi ellenvetésem nem lenne a suli ellen, talán meg is szeretném bár ez nem valószínű.. De ilyen sose lesz, mindig lesz egy legalább aki megkeseríti a gyerekek suliban eltőltött idejét és ezért marad minden ahogy van... minden reggel úgy kelünk fel hogy : nah megint egy szar nap, és ma még azzal a ********* ***** ** -vel is lesz óránk, meg ilyesmi.. Nah akk további jó suliba járást!:DD 
A Föld elem jellemzői: A földön jár, nem szereti az elvont dolgokat, neki a tett és az eredmény a fontos. A legtürelmesebb ember, akit ha feldühítenek, még sokáignyugodtnak látszik, de belül mélyen fortyog benne az indulat. És ha kitör az olyan, mint a földrengés. A föld elemű ember erőssége a következetesség, és mivel saját tapasztalataiból tanul, tudja, hogy akadályok nélkül nincs fejlődés.
A Víz elem jellemzői: Átváltozóművész, aki képes mindennap más arcát mutatni. Rendkívül gazdag a fantáziája, mélyen átérzi mások érzéseit, gondolatait. Legnagyobb hibája, hogy sokszor rózsaszínű szemüvegen keresztül nézi a világot, szereti a kellemetlen valóságot kellemessé átkölteni. Ezért tud a legmeggyőzőbben füllenteni, mert saját változata az igazságról sokkal jobban hangzik, mint a többieké.
(LLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLL)Jah és drukkolok Ráchelkám...!!!:DD
céép kis hely..nyugis..főleg a Hársas-tó:D<--én naon ajánlom mindenkinek de tényleg h egyszer jöjjön el ide..korrol nem dumálok sztem az nem igazán fontos.. Hát ezen a blogon megpróbálok mindenféle témában írni.. hm hát nem is tom mit írjak még..Talán így kezdő löketnek ennyi is elég...még kitancsizom ennek a csínját-binyját..... aztán legközelebb..! Pus