akárhányszor nekiállok írni, egyszerűen nem jut eszembe más, csak a szemed, a szád, a hajad, a hangod...  pedig nincs semmi, még mindig érzésképtelen vagyok. néha úgy érzem magam mint a kanadai lány naplója. betükkel teli, elhagyott, annyira sok minden van bennem. annyi titok.…

totálisan megkavarodtam.  jobbra balra előre hátra. egy nap lelöksz egy szikláról véletlenül és nem fogom sajnálni.