elkezdem, aztán elakadok. talán azért szeretem ezt a blogot, mert itt nem kell mindent leírnom ahhoz, hogy aztán megértsem, ha visszaolvasom. bár lehet, hogy ez nem túlságosan dobja fel a látogatottságot. sebaj. az a lényeg, hogy kiírom, ha csak pár szó is, de elmond mindent, ami bennem van.

viszont így nem fog menni. az írás más. nem tudom átadni két szóval. legalábbis úgy nem, hogy mindenki megértse. bár nem mintha nem örülnék annak, ha legalább egy ember megértené. de mégis. ezt választottam. illene küzdenem. elhatározom, aztán megint feladom. lehetetlen. szörnyű rossz érzés, mikor nem jön az ihlet. csak nézed a fehér  lapot és arra gondolsz: válassz mást! úgysem fog menni soha. aztán felnézel, és minden ott van. ott van a fejemben. az álmaimban.

kérlek, Uram, ha hallasz, engedd, hogy leírjam.