Hát megvolt az első zongoraórám. Vagyis két óra volt... fel se bírtam állni tőle =] Örülök, hogy elkezdtem tanulni, már így az elején annyira tetszik, hogy ááááá...=] Mindjárt elkezdtem kérlelni a szüleimet, hogy itthonra is vegyünk egyet. Hát anyum megértő, de nem nagyon akarja...de segáz=D Tudok én meggyőzőbb is lenni. Végülis én is megértem őket, amiért nem akarnak, azt gondolják, hogy amilyen gyorsan fellángoltam a zongora iránt, olyan hamar rá is unok. Ki tudja, lehete nekik lesz igazuk, de én még most úgy érzem szeretném folytatni jó pár évig... Ahányszor csak kicsit is elfelejtem, miért kezdtem így hirtelen bele ebbe, meghallgatom Dario Marianelli darabjait és mindjárt eszembe jut...

Hát ez csak a tegnapi nap egy töredéke volt. A legszebb töredéke =]