Karácsonyi hangulatkölcsönző

Mivel már csak pár nap van a szeretet ünnepéig, egy kis karácsonyi hangulat kölcsönző nem árt =]

A názáreti Jézus története

/részlet/

Mindig is hittek abban a zsidó nép nagy prófétái, hogy az Úr kiszabadítja népét a szolgaságból, megmenti a sanyargattatástól, és dicsővé teszi a népek között, akik reménykedve Jeruzsálemre függesztik a szemüket. Sőt akadtak közöttük, akik látomásaikban azt jövendőlték, hogy eljön az idő, mikor az egyetlen Isten végét szakítja Ádám átkának, egy nép sem uralkodik a másikon, az erős nem gyűri le a gyöngét, a gazdag nem semmizi ki a szegényt, béke lesz, és igazság a Földön, ahová visszatér a Paradicsom. Ézsajás beszélt Isten szolgájáról is, a fájdalmak férfiújáról, aki felnő, mint egy vessző Isten előtt, mint gyökér a szárazföldből, aki viseli népe szenvedéseit és bűneit, akit fogságban elítélnek, megaláznak, megkínoznak, de ő nem nyitja ki a száját, mint a bárány, akit mészárszékre visznek, mint a juh a nyírok előtt. És azt is megmondta Ézsajás, hogy lesz majd egy szűz, akinek méhe megfogan, és ő fogja megszülni azt a fiúgyermeket, aki korán megtanulja megvetni a rosszat és a jót elválasztani.

És amikor már nagy lett a várakozás Izráelben, az Isten elküldte Gábriel angyalt a Galileában fekvő Názáret városába egy Mária nevű szűzhöz, Józsefnek, az ácsnak jegyeséhez. És bement hozzá az angyal, és így szólt hozzá:

- Örülj, te kegyelembe fogadott! Az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között!

Mária pedig látta az angyalt, megdöbbent a szavaitól, és elgondolkodott, hogy micsoda köszöntés volt ez. Az angyal pedig így szólt hozzá:

- Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. És íme, fogansz a te méhedben, és fiat szülsz, akit nevezel Jézusnak. És nagy lészen ő, a Magasság Fiának hívatik.

Kérdezte pedig Mária az angyaltól:

- Mi módon lesz ez, holott én férfiút idáig meg nem ismertem?

És felelt neki az angyal:

- A Szent Lélek száll terád, és a Magasság ereje árnyékoz meg téged, ezért ami születik, szentnek hívatik, és Isten Fiának. Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

Mária pedig azt mondta:

- Imhol az Úrnak szolgálója, és legyen a te szavaid szerint.

És elment az angyal. József, az ács pedig, amikor eljött az elrendelt népszámlálás ideje, elővezette szamarát, felrakta rá az útra szükséges kis motyójukat, felültette a várandós Máriát, és felmentek Názáretből Júdeába, a Betlehem nevű városkába, hogy ott annak rendje és módja szerint beírják őket is.

Máriát pedig éppen Betlehemben érte el a szülés órája. De senki sem engedte be őket, mert lerítt róluk a szegénység. A vendégfogadóban sem nyitottak ajtót, mert módosabb utasoknak tartogatták a szálláshelyeiket. Nagy nehezen találtak helyet egy istállóban, amelynek nem volt kapuja: befútt a vidék hideg éjszakáinak szele. És Mária ott szülte meg  első fiát, és bepólyálta, és a jászolba helyezte el. József egy kis tüzet rakott, de ami nem lett volna elég, hogy ne fázzon az újszülött meg a boldogságos új anya, ha az istálló állatai rájuk nem lehelnek. Pedig ezek az ökrök és szamarak aligha tudták, kit melengetnek leheletükkel.

De hát senki nem szerzett hírt róla, hogy megszületett a Világ Reménysége? De bizony akadtak néhányan. Persze, nem a gazdag kereskedők, vagy akár komoly írástudók, vagy éppen nagy bölcsességű rabbik közül. Hanem Betlehem vidékén pásztorok tanyáztak a mezőn, és nyájaikra vigyáztak az éjszakai tűz mellett. És megjelent köztük az Úr angyala, és az Úr dicsősége vette körül a pásztorokat, akiketnagy félelem fogott el. És azt mondta nekik az Úr angyala:

- Ne féljetek, mert nagy örömöt hirdetek nektek, az egész nép örömét, mert ma született nektek a Megtartó, az Úr Krisztus Betlehemben. És ha jelet akartok: találtok egy kis gyermeket, bepólyálva fekszik a jászolban.

És hirtelen mennyei seregek sokasága jelenik meg, és így szólnak:

- Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön, az emberekhez jó akarat!

Aztán az angyalok felszálltak a mennybe, a pásztorok pedig sietve Betlehembe mentek és megtalálták az istállóban Máriát és Józsefet és a jászolban a kisgyermeket. És ezek a birkaszagú pásztorok voltak az elsők akik Isten Fiát imádták, az elsők akik elhíresztelték a szegények között, hogy kit küldött nekik az ég.

És amikor eltelt a nyolc nap, hogy a gyermeket körülmetéljék, a Jézus nevet adták neki, amint az angyal nevezte őt, mielőtt anyja méhében megfogant.