Mint egy kis madár... elcsiripelted a tavasz ígéretét, aztán tovaszálltál...
Milyen is vagyok? oO
Olyan, mint egy napraforgó, aki mindig a nap sugarait kutatja, akárcsak én az élet fényesebb oldalát.
Olyan, mint egy szomjas hontalan, aki tudja, hogy nem fog esni, de mégis kimegy a rétre, fejét az ég felé fordítja, szemeit lehunyva reméli, hogy valaki észreveszi fentről és enyhít szomjúságán.
Olyan, mint a kora tavaszi szellő. Sebesen keresztül rohan a dolgokon hátrahagyva a tavasz ígéretét.
Olyan, mint a síkságon vágtató ló, aki versenyt fut az idővel.
Olyan, mint a tengerparti homok. Álmodozva figyeli a tengerbe süllyedő nap sugarait.