Emlékeztek még a hosszú irományaimra a csalódásokról? Hát rájöttem, hogy az, akiről írni akarok ennyit sem érdemel. =/ Olyan rossz, amikor fel kell ismernie az embernek, hogy nem mindenki olyannak bizonyul, mint amilyennek első pillantásra gondoljuk. Hát itt most pont ez a helyzet. Hiába ismerem 3 éve, csak most ismertem meg igazán. Persze megint nem pozitív irányban csalódtam bennük. Ott van az a tány, hogy apróságokon megsértődni hülyeség. Semmi értelme. Viszont az kiakasztó, ha tudod, hogy nem haragszol, valaki mégis azt állítja. Vagy ha tudod, hogy haragszanak rád, mégis tagadják. Nem értem. Hogy lehet ez? Ha elmondaná talán meg tudnánk beszélni, de a sértődött msn kiírások és a nemszólalokmeg taktika nem épp ajánlott. Sokat kérek? Csak nem nehéz kibökni annyit, hogy nem bírlak mert megvédted a barátnődet. Egy vállrándítás lenne a válaszom. Mert ha így gondolod, tévedtem veled kapcsolatban. Azt hittem végre van valaki, aki más, de mégse. Jacob kudarcot vallott, ha valaki így ismerné. Sajnálom, de azt hiszem ennyi volt...