you are weird. i like you
Szólj hozzá!
people always leave
party girls don't get hurt
i miss the feeling being a stanger. i miss the feeling being interesting.
1 2 3 drink.
i want to travel and get lost and find you.
i dont want to worry about my future. i dont wan to see my past. straight ahead.
i've never learned how to live, how to die... i guess i have to sooner or later.
thank you.
and im sorry.
levél a legnagyobb csalódástól
Az öt év legnagyobb csalódásaként bátran kijelenthetem, megvilágosodtam. Az előítéletek, a beskatulyázás áldozataként végigszenvedve ezt az időszakot, az utolsó pillanatban kitörni talán nem a legszerencsésebb. De tán az én hibám, hogy ismeretlenek félreismernek? Az órák a kötelességeim, a tanulás a kötelességem, de a megfelelés személyes elvárásoknak az utolsó, amit a kötelességeim közt szeretnék tudni. Az én életem. Azt tanulok, amit szeretnék, arra emlékszem, amit fontosnak tartok. Ha nekem ez elég, nem vágyom többre, tessék megérteni. Az, hogy valaki ez alapján a maga wikipédia-tudományával ítéletet mond rólam, nem fair. Hogy ezzel a közhellyel éljek, nincs joga és egyenesen sértő.
Szóval köszönöm XY tanárnő, de magának kell változnia, nem nekem. Én tisztelettel viseltettem Ön iránt az öt év alatt, de most már csodálkozom, miért.
Sok szerencsét a jövőben!
A legnagyobb csalódás...
nemesis
egy szám, amit hallottál. minden szava beleégett a fejedbe, mégsem emlékszel rá. walk alone. ennyi, nem több. egyszer talán megtalálod.
Ösztön vagy te
Ösztön vagy te, oly természetes(,)
Felkelned a mocsokból újra meg újra,
Lerázod a bűneid, néhány vesztes
csatád emel vércsatakos trónra.
Megtagadod te magát a világot,
S mindent, mit abban szabad.
Falod a felderengő világost,
De testembe ivódik szavad.
Megszánod a férgeket agyamban,
Vad őrületet ültetsz beléjük,
Elbukom végtelen harcomban;
Majd szívemet teszem elébük,
Lakmározzanak abból is,
Undorító teremtményei a földnek,
Nem érzek én mást, csakis
Gyűlöletét e szörnyű létnek.
Varas lesz körmömtől arcom.
Fáradt vagyok.
Te hajamnál fogva rántasz talpra,
Csak még egy sebhelyet kapok,
Minden egyes lemondó szóra.
'Beférkőznek közénk az únt napok?'
Tépj, kérlek, ne engedd soha
Esnem sárba, lábak alá!
Tedd meg értem, még ha mostoha
társ is a bennem lakozó halál!
Mert eljön még az ítélet napja,
s ha nem áll mellettem lelkem vezére,
csak te leszel ott ösztönök ura,
te teszel súlyt kárhozatom mérlegére.
néhai
hol van benne az a sok halál, amit mindig visszaolvasok?
téli nyárban azon gondolkodom,
hogy tüntessem el árnyékom?
elmúlt
furcsa. azt hittem, örökké Petra maradok.
és most mégis látom, csak egy naiv klón voltam.
azért van előnye az öregedésnek.
egy korszak ér véget
az óvódás felfogás sosem, de a megelégelés mindig.
nem várok tőletek már semmit.
az év
a misfits.
happy halloween
kész az egyáltalán nem ijesztő töklámpás, amit minden évben megszerkesztek, bár közünk nincs magához az alkalomhoz.
legszívesebben beöltöznék citromfacsarónak, és megszöknék.
a doboz cigi persze kell.
a fekete cica meg már alszik. rossz kis sátánka.
a szavak, nagyon vigyázz, eltalálhatnak
elkapsz valamit.
remélem, aztán beledöglök.
titkaid, oly mélyen altatod már rég. gyermekek, törjetek minden álmot szét.
valami van, nem megy az idő. vakít a fényed. porig aláz, kiborít engem idegileg ez a szerelem.
eyes closed
nem kéne, higy hiányozz. hisz nem is ismerlek.
és mégis.
nem ők járnak egész nap a fejemben. hanem te. te, aki néha semmibe vett és eltaszított, aki mellett nem éreztem magam annak, aki vagyok. az ölelésed hiányzik. a furcsa beszéded. a durvaságod. a csókod.
